Sütések

Sziasztok,

Megint gasztro. Rengeteg témám lenne (hivatali ügyek, húsvéti készülődés, lányok úszásversenye), de a konyhai téma apropos-ját egy jól sikerült kenyérsütés adta. A recept a Főzzünk olaszul blogból származik. Már nem először tapasztalom azt (persze ez sok ételféleségre nem igaz), hogy az egyszerűbb receptek jobban bejönnek. A recept maga: 450g Weizen Mehl Type 1050 (ez magyarul 45 deka BL 80-as kenyérliszt, bár amit használtam, az félbarna kenyérliszt lehetett), 1,5 TL Salz (1,5 teáskanál só), 0,5 TL Hefe (fél kanál szárított élesztő), és 350g Wasser (azaz 3,5 deci víz). A száraz alapanyagokhoz folyamatosan kevertem egy fakanállal vizet, kifejezetten ragacsos (galuskatésztánál is keményebb) tésztát kaptam. Ezt 12 órára lefóliázva hagytam a konyhában. Reggel átforgattam (én még csak meg sem liszteztem), majd 250 fokon előmelegített jénaiba kanalaztam, és azon a hőmérsékleten lefedve sütöttem kb. háromnegyed órát. (Eredetileg 35 perc 250 fok, majd 20-25 perc 230 fok fedő nélkül lett volna, de az fogyott el, ami a szakácsoknak általában a leggyakrabban: az idő, közben ugyanis ebédet is főztünk). Az eredmény fent látható. Volt türelmem megvárni, míg kicsit kihűl (ez nem szokott menni), ilyen lett megvágva:

Korábban készült még - Dalmának már ebből "küldtem" születésnapjára - sajtos aprók:

Készült feketeköménnyel (megint rákattantam) és magyar mangalicakolbásszal is.
Valamint a szokásos: elrejtettünk (nem nagyon) egy kutyát a képen :)

Készült még sütőben pizza is, valamint muffin is - előbbi semmi különös, utóbbiról sztori is lesz egyszer. Jövő héten Anna születésnapja, már ma elkészül a répatortánk (Edit műve, én csak kuktáskodom), valamint kürtöskalács is. Utóbbi kétszer, a születésnapján visz be az osztálytársaknak (ez szokás, már az, hogy bevisznek valamit az ünnepeltek), szombaton pedig ittalvós buli (+3), illetve +5, de a két fiatalembert éjszakára hazaküldjük (valószínűleg) :) :) :)


foly. köv.

Egy szokásos nap

...ami igazából két nap, de dramaturgiai okokból (már megint a lustaság) összevontam.

Jeges kapucsínó saját sütésű kürtös-kaláccsal

Tegnap és tegnapelőtt tehát gyakoroltam tanult szakmámat (sütöttem-főztem). Kürtös kalácsban lassan profik vagyunk, annyi tesztsütésen vagyunk már túl. Ma hajnalban Edit sütött a volt csoporttársainak, míg délelőtt én prezentáltam a kalácsokat, a délutáni vendéggyerekek kedvéért.
  
Igen, ezzel a bejegyzéssel az egoblogom átcsúszik a gastroblog kategóriába. Nincs itt semmi különös olvasnivaló tehát. Később a blogban lesz még kutya és gyerek is, elvben tehát minden adott a sikerhez :)

A mai menü további elemei: zöldséges quinoa - hogy főzzek valami angyalok konyhája szerűt is, már hiányzott a sok süti mellé. 

Jövő héttől fogyókúra :(

A fényképezőgép szerint ez egy mosoly :)

Burgonyaleves. No, ez nem aaaaz a leves, amelyet sokak által ismét megkedvelt (brrr.) MDP/MSZMP első titkára is emlegetett ("A krumplileves legyen krumplileves, elvtársak!"). Levesünk egy kicsit húsos zöldségleves, amelyben van krumpli (is). Németes étel, amint én feketeköményes-sajtos kürtöskaláccsal tettem nemzetközivé (szép szavak már megint sorban). Elég németesre sikerülhetett úgy gondolom, a másodikos osztálytárs is kétszer kért :)

És most, már csak Györgyi és Zsolt barátaim 'unszolására' is, a leves receptje, németből fordítva:


Kartoffelsuppe
 

1 Zwiebel (1 fej hagyma)

½ Stange Lauch (póréhagyma, ez nálunk most kimaradt)

2 Möhren (répa)

½ Knollensellerie (zeller)

1kg mehlig kochende Kartoffeln (lisztes burgonya - én 1kg helyett csak két nagyobb darabot használtam)

2 El Öl (2 evőkanál olaj - én kihagytam, viszont tettem bele úgy 1,5dl tejszínt és egy kis tejfölt - Schmand)

1,5l Gemüsebrühe (zöldség alaplé - vessetek a mókusok elé, én egy csökkentett zsiradék és só tartamú leveskockát használtam, és nyilván vizet)

1 Lorbeerblatt (babérlevél, ooops, ez kimaradt)

Salz (só)

Pfeffer (bors)

½ Bund glatte Petersilie (petrezselyem - én minden részét használom)

4 Paar Frankfurter Würstchen (4 pár frankfurti virsli)

A tejfölt, illetve azt, hogy kockázott bacont is főztem a levesbe ugyan nem ez a recept tartalmazta, a lányaim így csinálták a suliban. A technológiai folyamat roppant egyszerű: minden alkatrészt a virsli és a tejszín-tejföl kivételével hideg vízben főzni (a bacont is - nem kell pirítani), amíg meg nem puhulnak. Utána összeturmixolni, majd tejföl-tejszín és a felkarikázott virslivel készre főzni. Ennyi. Finom.

Én megmondtam, hogy ma nincs itt más olvasnivaló :)


folyt.köv.